Kicsit túlzó a cím, ahhoz, amit írni akarok, de tény, hogy Medárd óta gyakorlatilag folyamatosan esik az eső, ennek és a melegnek köszönhetően pedig hihetetlen magas néha a páratartalom és hát így már majdnem meg is érkeztünk :)

Szóval az eső...

Minden látszat ellenére szeretem az esőt, leginkább nézni a lakásból :) Megázni szerintem senki nem szeret, de ha már muszáj, akkor úgy, mint mostanában lehet, kapásból, teljesen! Ha már csuron vizes az ember, akkor már mindegy, hogy honnan és mennyi esik, de ki nem állhatom, amikor szép lassan szemerkél az eső és fokozatosan ázik el mindene az embernek és ő maga is.

Viszont amit tényleg szeretek az esőben, amikor benntről nézve tulajdonképpen csak vízfüggönyt látsz magad előtt, látod ahogy a párkányon kopog az eső, a vízcseppek felverődnek, ahogy mégegy beleesik. És az eső utáni illat is utánozhatatlan, mindegy, hogy hol van az ember, zsúfolt, szmogos városban, vagy vidéken, mindenhol hihetetlenül jó :)

Ahogy Forest Gump mondta:

"Egy szép napon eleredt az eső és nem állt el 4 hónapon keresztül. Elárasztott minket mindenféle eső ami csak van. Apró szemű szurkálós eső, nagy, vastagon ömlő, oldalról zuhogó eső, és néha meg úgy nézett ki, hogy alulról esik az eső fölfelé. Mi több, még éjjel is folyton szakadt... Aztán egy szép napon megint járőröztünk, mint mindig, és akkor csak úgy egyszerűen elzárta valaki az esőt és kisütött a Nap."

Ma kétszer is leszakadt az ég Pesten, legalábbis amerre én jártam. Mind a kettőt szerencsére benntről néztem végig. Az elsőt jobban élveztem, épp a munkahelyemen szorgoskodtam, amikor elkezdett dörögni és hát az eső sem váratott magára túl sokat, de szerencsére úgy esett, hogy az ablakok nyitva maradhattak és így a friss, kicsit hűvösebb levegővel együtt a már említett illat is bevándorolt hozzám.

A másik nagy zuhé kicsit több fejfájást okozott, ezt is próbáltam nyitott ablak mellett már itthon "átvészelni", de rá kellett jönnöm, hogy szép lassan azért bever az eső, így kénytelen voltam becsukni az ablakot. Mikor jobban rákezdett azzal is szembesülnöm kellett, hogy a "remek" szigetelés miatt az ablakaim sem jelentenek túl nagy akadályt, szóval miután küzdöttem egy kicsit a beáramló vízzel, fogtam magam és leeresztettem a redőnyt, ami annyira megfogta az esőt, hogy mögötte még az ablakot is kinyithattam. Szóval végülis sötétben, de nyitott ablakkal estem túl ezen a viharon is :)

Nem mindenkinek volt ekkora szerencséje, sokakat kinnt ért a vihar az utcán, gyalog vagy autóban. Hatalmas tócsák tudnak ilyenkor felgyűlni, néhol akár térdig érő víz, láttam néhány letőrt faágat is, nem is volt olyan kicsi!

Viszont amiért ezt az egészet elkezdtem írni, az az volt, hogy becsatolhassak ide egy képet, amit Párom talált az indexen a mai vihar kapcsán, szerintem egy nagyon jól sikerült képről van szó és ha már az indexre felkerült szerintem nem gond, ha én is terjesztem :)